Függelék: Klímapszichológia szakirodalom

A klímapszichológia viszonylag új terület, amely a klímakrízisre adott emberi válaszok megértésének pszichoterápiás módszereiben gyökerezik. Az alább felsorolt szerzők az emberi kapcsolat természetét vizsgálják a természeti világ többi részével, az emberek védekező mechanizmusait, amelyeket az éghajlatváltozással való szembenézés elkerülésére használnak, valamint a szorongás, a veszteség, a gyász és a gyász élményeit, amelyeket az emberek akkor élnek át, amikor megfelelően szembenéznek vele.

A klímapszichológia a pszichoanalízisre, a jungi pszichológiára, a Gestaltra és más humanista megközelítésekre, valamint a pszichoszociális tanulmányokra támaszkodik. Ez egy gyorsan fejlődő terület, amelynek célja nem csupán az elméleti megértés, hanem a pszichoterápiás gyakorlat fejlesztése és a széles körű gyakorlati és szakmai hálózatok támogatása, amelyek az éghajlatváltozás elleni fellépésért küzdenek.

Az alábbi könyvek és cikkek időrendi sorrendbe vannak rendezve, hogy némi képet adjanak a terület fejlődéséről, és a lista szelektív. Ahol a cikkek fizetősek, ott közvetlenül a szerzőhöz fordulhat egy példányért. A vonatkozó eseményekről, műhelytalálkozókról és konferenciákról a honlapon máshol találhat további információkat.

2000 előtt

Harold Searles 1972-es tanulmánya és az ezredforduló között szórványosan található releváns szakirodalom. Searlesnek az 1970-es évek növekvő környezettudatosságára válaszul írt tanulmánya és Roszak 1995-ös gyűjteménye azonban kulcsfontosságú kezdetek - az egyik a hagyományos pszichoanalitikus perspektívából, a másik a jungiánus és spirituális megközelítésből -, míg Macy és Brown egy olyan gyakorlat kezdeteit kínálja, amely nagy hatással lett az emberek környezeti válsággal való szembenézésének segítésére.

Searles, H. (1972). Unconscious processes in relation to the environmental crisis. Psychoanalytic Review, 59 (3), 361-374). 

Ward, I. (1993). Ecological madness, a Freud Museum conference: introductory thoughts. British Journal of Psychotherapy, 10, (2), 178-187. 

Roszak, T., Gomes, M.E., and Kanner, A.D. (Eds.) (1995). Ecopsychology: restoring the earth, healing the mind. Sierra Club Books.

Mishan, J. (1996). Psychoanalysis and environmentalism: first thoughts. Psychoanalytic Psychotherapy, 10 (1), 59-70. 

Macy, J., and Brown, M. (1998). Coming back to life: practices to reconnect our lives, our world. New Society.

2000-2010

Ebben az évtizedben a kutatók elkezdték részletesebben feltárni a tagadás dinamikáját, a gyász kérdéseit és az emberek természethez való sérült viszonyát. Stanley Cohen megírta a tagadásról szóló, ma már klasszikusnak számító szociológiai szöveget, míg Stoll-Kleeman, Randall és Norgaard az éghajlatváltozással kapcsolatos folyamatokat kezdte feltárni. Glenn Albrecht bevezette a "szolasztalgia" kifejezést az emberek környezetpusztítás miatti gyászának leírására, Renee Lertzman pedig arra összpontosított, hogy az apátia hogyan rejthet el hasonló érzéseket; Rosemary Randall azt vizsgálta, hogy az embereknek meg kell gyászolniuk azt az életmódot, amely az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás során elveszne; Mary-Jayne Rust pedig felvette civilizációs mítoszaink kérdéseit, amelyek szerint élünk, és ezek kapcsolatát a környezeti válsággal.

Cohen, S. (2001). States of Denial. Polity Press.

Stoll-Kleeman, S., O’Riordan, T., and Jaeger, C. (2001). The psychology of denial concerning climate mitigation measures: evidence from Swiss focus groups. Global Environmental Change, 11, 107-117. 

Albrecht, G. (2005). Solastalgia: a new concept in health and identity. Philosophy, Activism, Nature, 3, 41-55. 

Randall, R. (2005). A new climate for psychotherapy? Psychotherapy and Politics International, 3 (3), 165-179. 

Lertzman, R. (2008). The myth of apathy. The Ecologist, 19 (6), 16-17. 

Norgaard, K. (2006). We don’t really want to know: the social experience of global warming: dimensions of denial and environmental justice. Organisation and Environment 19 (3), 347-470.  

Rust, M.-J. (2008). Climate on the couch. Psychotherapy and Politics International, 6 (3), 157- 170.  

Randall, R. (2009). Loss and climate change: the cost of parallel narratives. Ecopsychology 1, 3, 118-129. 

Bodnar, S. (2008) Wasted and bombed: clinical enactments of a changing relationship to the earth. Psychoanalytical Dialogues, 18, 484-512.

Crompton, T. and Kasser, T. (2009). Meeting Environmental Challenges: The Role of Human Identity. Goldalming: WWF-UK.

2011-2020

Ebben az évtizedben a klímapszichológia szárnyra kapott. Vannak teoretikus hozzájárulások (Weintrobe, Dodds, Head, Orange, Lertzman), pszichoszociális kutatások (Hoggett, Norgaard, Hoggett és Randall), tanulmányok a terápiára gyakorolt hatásokról (Jordan és Marshall, Totton, Bednarek) és gyakorlati alkalmazások (Macy és Johnstone, Randall és Brown, Manley). A nem-terápiás szemszögből George Marshall klímakommunikációs szakember az evolúciós pszichológiára támaszkodva magyarázza a cselekvés elmulasztását, és tanácsokat ad a jobb kommunikációhoz.

Jordan, M. and Marshall, H. (2010). Taking counselling and psychotherapy outside. European Journal of Psychotherapy & Counselling, 12 (4), 345-359. 

Dodds, J. (2011). Psychoanalysis and ecology at the edge of chaos. Routledge.

Hoggett, P. (2011). Climate change and the apocalyptic imagination. Psychoanalysis, Culture and Society. 16 (3), 261-275. 

Norgaard, K. (2011). Living in denial: climate change, emotions and everyday life. MIT Press.

Totton, N. (2011). Wild therapy: undomesticating inner and outer worlds. PCCS Books.

Macy, J., and Johnstone, C. (2012). Active hope: how to face the mess we’re in without going crazy. New World Library.

Rust, M.-J., and Totton, N. (2012). Vital signs: psychological responses to ecological crisis. Karnac.

Weintrobe, S. (2013). Engaging with climate change: psychoanalytic and interdisciplinary perspectives. Routledge.

Marshall, G. (2014). Don’t even think about it: why our brains are wired to ignore climate change. Bloomsbury.

Neimanis, A., & Walker, R. L. (2014). “Weathering”: Climate Change and the “Thick Time” of Transcorporeality. Hypatia, 29(3), 558–575, http://www.jstor.org/stable/24542017.

Robertson, Chris (2014). Hungry Ghosts: Psychotherapy, Control and the Winds of Homecoming, Self & Society, 41:4, 33-37, DOI: 10.1080/03060497.2014.11084385.

Randall, R., and Brown, A. (2015). In time for tomorrow: the carbon conversations handbook. 

Robertson, C. (2015). Well-being of misfortune: accepting ecological disaster. Climate Psychology Alliance. Available on the CPA website.

Lertzman, R. (2015). Environmental melancholia. Routledge.

Anderson, J. and Robertson, C. (Eds.) (2016). Climate change and radical hope. The Psychotherapist, Special Issue, 63. UKCP.

Head, L. (2016). Hope and grief in the anthropocene. Routledge.

Orange, D. (2016). Climate crisis, psychoanalysis and radical ethics. Routledge.

Andrews, N. (2017). Psychosocial factors influencing the experience of sustainability professionals. Sustainability Accounting, Management and Policy, 8(4), 445-469.

Hoggett, P. and Randall, R. (2018). Engaging with climate change: comparing the cultures of science and activism. Environmental Values 27, 223-243. The White Horse Press. 

Bednarek, S. (2018). How wide is the field? Gestalt therapy, capitalism and the natural world. British Gestalt Journal, Vol. 27, No. 2, 8-17.

Manley, J. (2018). Social dreaming, associative thinking and intensities of affect. Palgrave MacMillan.

Andrews, N. (2018). How cognitive frames about nature may affect felt sense of nature connectedness. Ecopsychology Journal, 10(1).

Hoggett, P. and Robertson, C. (2018), Climate psychology: a big idea. In Flynn, H. (Ed.). Four go In search of big ideas. Social Liberal Forum.

Andrews, N. and Hoggett, P. (2019). Facing up to ecological crisis: a psychosocial perspective from climate psychology. In Foster, J. (Ed.) Facing up to climate reality: honesty, disaster and hope. Green House Publishing.

Gillespie, S. (2020). Climate Crisis and Consciousness - Reimagining Our World and Ourselves. Routledge.

Hoggett, P. (Ed.) (2019). Climate psychology: on indifference to disaster. London: Palgrave Macmillan.

Harvey, A., Manley, J. & Hickman, C. (2020) Ecology, psychoanalysis and global warming: present and future traumas. Journal of Social Work Practice, 34(4).

Mathers, D. (2020). Depth Psychology and Climate Change: The Green Book. Routledge.

Petzold, J., Andrews N. et al (2020). Indigenous knowledge on climate change adaptation: A global evidence map of academic literature. Focus on Evidence Synthesis for Climate Solutions, Environmental Research Letters DOI: 10.1088/1748-9326/abb330

Rust, M.J. (2020) A breath of fresh air? ‘Towards an ecopsychotherapy’. Confer Books.

2021-JELEN

Abimbola, O., Kwesi Aikins, J., Makhesi-Wilkinson, T., and Roberts, E. (2021) Racism and Climate (In)Justice: How Racism and Colonialism shape the Climate Crisis and Climate Action. 

Bednarek, S. (2021). Climate change, fragmentation and collective trauma. Bridging the divided stories we live by*, Journal of Social Work Practice, 35:1, 5-17, DOI: 10.1080/02650533.2020.1821179 (See the Future Foundation version of this paper.)

Bendell, J. (ed.) (2021). Deep adaptation: navigating the realities of the climate crisis. Polity Press.

Marks, E., Hickman, C., Pihkala, P., Clayton., Lewandowski, E. R., Mayall, E. E., Wray, B., Mellor, C. and Van Susteren. L. (2021). Young People's Voices on Climate Anxiety, Government Betrayal and Moral Injury: A Global Phenomenon. SSRN: https://ssrn.com/abstract=3918955 or http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3 918955

Stanleya, S. K. Hogg, T. L. Levistona, Z. & Walker I. (2021). From anger to action: Differential impacts of eco-anxiety, eco-depression, and eco-anger on climate action and wellbeing. The Journal of Climate Change and Health, Vol. 1. https://doi.org/10.1016/j.joclim.2021.100003

Tait, A. (2021) Climate psychology and Its relevance to deep adaptation. In Bendell, J. (ed.) Deep adaptation: navigating the realities of the climate crisis. Polity Press.

Weintrobe, S. (2021). Psychological Roots of the Climate Crisis. Bloomsbury Academic.

Andrews, N. (2022). The Emotional Experience of Members of Scotland’s Citizens’ Assembly on Climate Change. Front. Clim. 4:817166. DOI: 10.3389/fclim.2022.817166

Hollway, W., Hoggett, P., Robertson C. and Weintrobe W. (2022). Climate Psychology: a Matter of Life and Death. Phoenix Publishing House.

Kassouf S. (2022) Thinking catastrophic thoughts: A traumatized sensibility on a hotter planet. American Journal of Psychoanalysis. 82: 1, 60-79. DOI: 10.1057/s11231-022-09340-3.

CONTACTS FOR FURTHER INFORMATION
Kate Adams: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Nadine Andrews: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Paul Hoggett: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Chris Robertson: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.