Climate fiction (Cli-fi)

... a cli-fi regények és filmek fontos szerepet fognak játszani az emberiség felkészítésében arra, ami jön.

A "CLI-FI" SZÜLETÉSE

A "cli-fi" kifejezést Dan Bloom újságíró és klímavédelmi aktivista alkotta meg 2008-ban az éghajlatváltozás témáját körüljáró regények, filmek, színdarabok és versek jellemzésére. A kifejezés szoros rokonságban áll az ökofikcióval, amely John Steinbeck 1939-ben megjelent A harag szőlője című művére vezethető vissza. Bloom a www.cli-fi.net címen elérhető weboldalán annak a reményének ad hangot, hogy "a cli-fi regények és filmek nagy szerepet fognak játszani abban, hogy az emberiséget felkészítsék arra, ami jön".

A SZÉPIRODALOM ÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

A szépirodalom lehetőséget ad arra, hogy olyan helyzetekkel foglalkozzunk, amelyeket egyébként túl nehéznek vagy nyomasztónak találnánk ahhoz, hogy elgondolkodjunk rajtuk. Az azonosulás folyamatán keresztül átéljük azokat a megrázó körülményeket, amelyekben a szereplők találják magukat, és osztozunk győzelmeikben és kudarcaikban. Ennek következtében a külső világban való cselekvés valószínűbbé válik. Neville Shute On the Beach című regénye drámai módon növelte a közvélemény érdeklődését a nukleáris fegyverek jelentette fenyegetés iránt, míg Steinbeck regénye a környezet pusztulására és annak emberi következményeire hívta fel a figyelmet. Ahogy maga Steinbeck is megjegyezte: "Az ilyen jellegű szépirodalom egyik nagy ajándéka lehet, hogy képes közelivé tenni az elképzelhetetlent".

A CLI-FI HATÓKÖRE

A cli-fi műfajába tartozó regények tartománya igen szerteágazó. A posztapokaliptikus írások egy olyan jövőt ábrázolnak, ahol a társadalmat háború, betegség vagy környezeti katasztrófa pusztítja - ilyenek például Az út (Cormac McCarthy), Az éhezők viadala (Suzanne Collins) és a Waterworld (Max Collins). Mások az átmeneti időszakot, egy megváltozott, de elképzelhető közeljövőt írnak le, mint például The Heatstroke Line (Edward Rubin), a Flight Behaviour (Barbara Kingsolver) és az I'm with the Bears (Bill McKibben).

Néhány cli-fi regény problémája, amelyet a könyvkritikákban gyakran jeleznek, hogy túl sok bennük a technikai és gyakorlati részlet. Bill McKibben az I'm with the Bears bevezetőjében megjegyzi: "A globális felmelegedésről szóló írásokkal az lehet a probléma, hogy az igazság nagyobb, mint ami általában jó fikciót tesz lehetővé". (McKibben, 2011) A túl sok információ, akár politikai kontextus, akár technológiai magyarázat formájában, a történet rovására mehet, és egy gondolatébresztő és érzelmileg magával ragadó utazásra viszi az olvasót.

CLI-FI ÉS "IMPLIKATÍV TAGADÁS" (COHEN, 2000)

Anna Karpf, a Guardian újságírója "az éghajlatváltozás ignorálójaként" (2012) jellemezte magát - olyan személyként, aki teljes mértékben elfogadja az éghajlatváltozás valóságát, ugyanakkor úgy él, mintha a dolgok nem úgy lennének, ahogyan vannak. Az implicit tagadást az éghajlatváltozással kapcsolatos gondolkodás által kiváltott nyomasztó tehetetlenség érzésének tulajdonítja. Ebben a helyzetben a cli-fi egy olyan gondolkodási és ismeretszerzési módot kínál az éghajlatváltozás által jelentett egzisztenciális fenyegetésről, amely nem terheli túl az embereket. Olvasóként érzelmileg és kognitívan képesek vagyunk egy megváltozott éghajlatú világban élni, miközben fizikailag biztonságos térben maradunk. Lehetőségünk van arra, hogy felfedezzük a bekövetkező eseményekre adott érzelmi reakcióinkat, és közvetve gyakoroljuk problémamegoldó készségeinket.

A CLI-FI JÖVŐJE

Vannak jelei annak, hogy egyre nagyobb teret nyer az az elképzelés, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos nehézségekkel és bizonytalanságokkal való foglalkozás érdekében egy fiktív világba lépjünk be. Az Amazonon külön kategóriaként szerepel a cli-fi, és a cli-fi modulok számos amerikai főiskolán, számos német egyetemen, valamint az Egyesült Királyságban a Cambridge-i és a UCL egyetemen helyet kaptak az irodalmi tantervben. Számos helyen alakultak már cli-fi-nek szentelt olvasócsoportok, és nyomtatásban is megjelent egy útmutató a clifi írásához.

REFERENCIÁK

Cohen, S. (2000). States of denial: knowing about atrocities and suffering. Polity Press.

Karpf, A. (2012, 30 November). Climate change: you can’t ignore it The Guardian. https://www.theguardian.com/environment/2012/nov/30/climatechange-you-cant-ignore-it

McKibben, B. (2011). Introduction to Martin, M. (2011) (Ed). I’m with the bears: short stories from a damaged planet. Verso.

Szabo, E. B. (2015). Saving the world one word at a time: writing cli-fi. CreateSpace independent publishing platform.

Wood N. & Meyer, F. (2022) Just Stories: The Role of Speculative Fiction in Challenging the Growing Climate Apartheid. PINS, 63, 29 – 51. https://www.pins.org.za/pins/pins63/PINS-Issue-63_Article_Wood_Meyer.pdf