Együttérzés

C

Az együttérzés... fontos szerepet játszhat abban, hogy szembe tudjunk nézni a Föld ökológiai és klímavészhelyzetének nagyságával...

Az együttérzésnek sokféle aspektusa van. Gondolhatunk rá érzelemként, hozzáállásként, tulajdonságként, mint hajlam vagy motiváció. Ez "a fájdalomra, a bánatra és a gyötrelemre adott sokrétű válasz. Magában foglalja a kedvességet, az empátiát, a nagylelkűséget és az elfogadást", és "a szenvedés valósága iránti nyitottság és a gyógyulásra való törekvés képessége" (Feldman és Kuyken, 2011). Lehetővé teszi számunkra, hogy bátran, de erőink és erőforrásaink korlátainak elfogadásával reagáljunk. Az együttérzés irányulhat saját szenvedésünkre és mások szenvedésére.

Az együttérzésben benne rejlenek a melegség, a jóindulat és a szeretet pozitív érzései. Ezek a pozitív érzések nem nyomják el a negatív érzéseket, hanem inkább egy további réteget vagy dimenziót adnak hozzá. Az együttérzéssel eltávolodunk a szánalomtól, amelyet gyakran a felsőbbrendűség perspektívájából tapasztalhatunk. A szánalommal úgy tekintünk magunkra, mint akik különböznek a szenvedőktől vagy azok felett állnak; az együttérzéssel felismerjük, hogy a szenvedés egyetemes.

AZ EGYÜTTÉRZÉS ÁPOLÁSA

Mindannyiunkban megvan az együttérzésre való képesség, de az együttérzés tanulható is. Ez a képzés gyakran a mindfullness alapjaira épül, ami segít nekünk abban, hogy teljes mértékben jelen legyünk a tapasztalatainkban, és így képesek legyünk tudatosan válaszolni egy helyzetre, nem pedig csak reagálni. Ezen a folyamaton keresztül megtanulhatunk a kellemetlen érzéseink vagy nehéz érzelmeink felé fordulni, ahelyett, hogy megpróbálnánk eltávolodni tőlük.

Az együttérzés ápolása lehetővé teheti számunkra, hogy odaforduljunk a saját és mások szenvedése felé anélkül, hogy túlterhelődnénk vagy áldozatul esnénk az empátiás fáratságnak (Klimecki és Singer, 2012), valamint segíthet a bűntudat és szégyenérzet kezelésében is (Held és Owens, 2015). Az együttérzésnek tehát fontos szerepe lehet abban, hogy segítsen szembenézni az ökológiai és klímavészhelyzet felfoghatatlanul nagy méretével anélkül, hogy kifinomult pszichológiai védekezési mechanizmusokhoz, például a hasításhoz folyamodnánk. Segíthet abban is, hogy kiszélesítsük empátiakörünket, csökkentve a csoporton belüli/külső csoportokra vonatkozó különbségtételeket, és elősegítve az együttérző választ minden ember, a nem-emberi és a természeti világ szenvedésére (Pfattheicher és Sassenrath, 2016).

EGYÜTTÉRZÉS A GYAKORLATBAN
Fontos, hogy az együttérzés bizonyítottan növeli a cselekvőképesség érzését és a segítségnyújtásra való motivációnkat (Leiberg, Klimecki és Singer, 2011). A közelmúltban lezajlott Extinction Rebellion tüntetések, amelyeket "együttérző forradalomnak" neveztek el, erőteljes példái ennek. A gyász és a szomorúság érzései, amelyek a most tapasztalható környezeti pusztulás mértékének megértéséből fakadnak, nem agresszív (de bomlasztó és határozott), szeretetteljes és jótékony cselekedetekké alakultak át. A tüntetők bátran szembeszálltak a letartóztatással és a lehetséges bebörtönzéssel, és a "Szeretünk titeket. Ezt a gyermekeitekért tesszük" jelszavakat ismételték. Talán mindannyian tanulhatunk ebből, amikor a mindennapi életünkben felmerülő ökológiai kihívásokkal nézünk szembe.

REFERENCIÁK

Feldman, C. and Kuyken, W. (2011). Compassion in the landscape of suffering. Contemporary Buddhism, 12(1), pp. 143-155.

Klimecki, O. and Singer, T. (2012). Empathic distress fatigue rather than compassion fatigue? Integrating findings from empathy research in psychology and social neuroscience. In: Oakley, A. Knafo, G. Madhaven and D. Wilson (Eds.). Pathological Altruism. Oxford University Press.

Held, P. and Owens, G.P. (2015). Effects of self-compassion workbook training on trauma-related guilt in a sample of homeless veterans: a pilot study. Journal of Clinical Psychology, 71(6), pp. 513-526

Pfattheicher, S., Sassenrath, C. and Schindler, S. (2016). Feelings for the suffering of others and the environment. Environment and Behavior, 48(7), pp. 929-945.

Leiberg, S., Klimecki, O. and Singer, T. (2011). Short-term compassion training increases prosocial behavior in a newly developed prosocial game. PLoS ONE 6(3): e17798. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0017798