Szégyen

A bűntudat pusztító hatású lehet, de a szégyen az identitástudatunkat is lerombolhatja.

A szégyen a megalázottság érzése, amelyet valaki más valós vagy vélt tekintete vált ki; nevetségessé tesz, leleplezi a becstelen viselkedést, vagy azt az érzést kelti, hogy nem sikerült megfelelni fontos értékeknek. A bűntudathoz hasonlóan a belső/belső elemek (mint például a lelkiismeret) és mások ítéleteinek és reakcióinak ereje közötti kölcsönhatás változó és összetett lehet. Például valaki, akinek erős az önbizalma, kevésbé lesz érzékeny mások véleményére. A bűntudat és a szégyen között talán az a legfontosabb különbség, hogy az előbbi arra vonatkozik, hogy mit tett vagy nem tett az ember, míg az utóbbi inkább arról szól, hogy ki is az ember. A bűntudat is pusztító hatású lehet, de a szégyen az identitástudatunkat rombolja le.

A "megszégyenítés" során egy egyén vagy csoport szándékos társadalmi szankciót alkalmaz egy másik személy vagy csoport ellen, hogy a viselkedést megbüntesse és/vagy megváltoztassa, a leleplezés és a rosszallás vagy szemrehányás üzenete révén. A cél lehet az uralkodó értékek megerősítése (például az első világháborús lelkiismereti kötelességmegtagadókkal szemben), vagy új értékek terjesztése (mint a repülés miatti megszégyenítés).

A szégyen és a megszégyenítés nagy jelentőséggel bír a klímapszichológia szempontjából, és érdemes megvizsgálni, hogyan működnek ebben az összefüggésben, valamint mérlegelni hatékonyságukat.

Íme néhány példa:

"Greta Thunberg a szégyen fegyverévé tette a szégyent a szégyentelenség korában". (Hesse, 2019).
'A repülési szégyenérzet felére csökkentheti a légi forgalom növekedését'. (BBC News, 2019).
'Az igazi rúgós a szégyen'. (CPA podcast).
Az éghajlat és az ökológiai pusztulás miatti kollektív szégyenérzetben való részvétel gyakori érzés azok körében, akik érzékennyé váltak a klímavészhelyzetre. Ez kivétel nélkül együtt jár más érzelmekkel, például a (kifelé irányuló) dühvel, és részét képezi annak a szorongásnak, amelyet meg kell érteni és kezelni kell minden klímapszichológiai alapú terápiás beavatkozás során.

E példák mindegyike a szégyen alkalmazásának módját mutatja be. A 3. példa a szégyen elleni védekezést is magában foglalja. A 2. példában egy csoport összehangolt erőfeszítést tesz az elfogadható viselkedés normáinak megváltoztatására, és az előre jelzett eredmény részben sikeres, mivel a közös értékek miatt az üzenet néhány címzettje befogadható. (A kortárscsoport értékei és a megerősítés itt is szerepet játszanak). Az 1. példában a "fegyverkezés" kifejezés a széles körben beágyazott értékek és viselkedésmódok elleni agresszívebb támadást tükrözi. Erős ellenállásra számítanak, és olyan fegyverekkel/érvekkel szállnak szembe, mint például a generációk közötti igazságosság. A gyermek-felnőtt dinamikát a szégyenérzet fokozására használják, rámutatva arra, hogy a "felnőttek" azok, akik felelőtlenül viselkednek.

A szégyen és a megszégyenítés ezen példái mögött az a kérdés húzódik meg, hogy mennyire hatékonyak az emberiség ökológiai és éghajlati pusztulásának útját megalapozó kulturális komplexumok megkérdőjelezésében. A klímapszichológia több ilyen komplexumot is megnevezett már, például a nem törődés kultúráját - az autonómia illúzióját, a függőség tagadását és a magas szén-dioxid-kibocsátású életmódhoz való tartós jogosultság érzését, valamint a jólét fogyasztói paradigmáját és az emberen kívüli világgal szembeni közömbösséget -, amelyet az ökopszichológia széles körben kutatott.

HIVATKOZÁSOK

BBC News, (2019, 2 October). Flight shame could halve growth in air traffic. https://www.bbc.co.uk/news/business-49890057

Hesse, Monica. (2019. 25 September). Greta Thunberg weaponised shame in an era of shamelessness. Washington Post. https://www.washingtonpost.com/lifestyle/style/greta-thunberg-weaponizedshame-in-an-era-of-shamelessness/2019/09/25/66e3ec78-deea-11e9-8dc8- 498eabc129a0_story.html (paywall).

Hickman, C., with Sharp, V. (2019). What’s under the surface in the attacks on the school strikers. [CPA podcast].