Értékek és célok

Az értékek az életben vezérlő elvek, és azt képviselik, amit fontosnak tartunk, míg a célok az élet olyan aspektusait tükrözik, amelyeket érdemesnek tartunk arra, hogy törekedjünk rájuk.

BEFOLYÁSOLJA A VISELKEDÉST

Tanulmányok azt mutatják, hogy minél erősebben vallanak az egyének a saját közvetlen önérdekükön túli értékeket és célokat (ön-transzcendencia, proszociális, altruista vagy bioszférikus értékek, intrinzikális célok), annál valószínűbb, hogy környezetbarát magatartást tanúsítanak (Steg és Vlek, 2009). Ezek az értékek a másokkal és a természettel való törődéssel és gondoskodással kapcsolatosak. Ezzel szemben azok az értékek és célok, amelyek a saját státusz növelésével, a mások feletti hatalommal, a pénzügyi vagyon, az anyagi javak és más külső jutalmak megszerzésével (önérvényesítő értékek, külsődleges célok) kapcsolatosak, összefüggnek a más emberek vagy a természeti világ jólétével való törődés hiányával és a magasabb fokú materializmussal (Kasser et al, 2004).

SZORONGÁSMENTES VAGY SZORONGÁSALAPÚ

Míg az ön-transzcendencia értékek szorongásmentesek, addig az önérvényesítő értékek szorongásalapúak: bizonytalan vagy fenyegető helyzetekben a szorongás leküzdésére törekszenek (Schwartz et al, 2012). Hasonlóképpen, az emberek a külsődleges célok felé orientálódhatnak, hogy növeljék önbecsülésüket és/vagy biztonságérzetüket, valamint a kontrollérzetüket (Crompton és Kasser, 2009). A szorongás bizonyítottan csökkenti az empátiát, mivel az egocentrizmushoz kapcsolódik (Todd et al, 2015).

PRIORITÁSOK

Úgy gondolják, hogy az értékek és célok teljes skálája a rendelkezésünkre áll, de hajlamosak lehetünk arra, hogy egyeseket másokkal szemben előnyben részesítsünk. Ezek a tendenciák idővel változhatnak. Egyéni szinten az értékek erősségét és hangsúlyosságát befolyásolja ezen értékek relatív fontossága a szélesebb társadalomban (Kasser et al, 2004).
Befolyásolhatnak minket és előnyben részesíthetünk bizonyos értékeket anélkül, hogy tudatában lennénk annak, hogy ez történik, például a reklámok, a média, a politikai diskurzus, valamint a közösségi hálózataink és a csoportokhoz való tartozásunk által gyakorolt hatás révén. Ha az értékeket ismételten aktiváljuk, akkor azok megerősödnek az elménkben más értékekhez képest, és ez a megerősödés megkönnyíti a későbbi aktiválásukat.

KÖLCSÖNHATÁS MÁS PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZŐKKEL

Az értékek és célok összetett kölcsönhatásban állnak a viselkedés más mozgatórugóival. Számos más pszichoszociális tényező befolyásolja azt, hogy hogyan viselkedünk a világban, beleértve az identitást, a motiváció típusát és azt, hogy az ember hogyan birkózik meg a pszichológiai fenyegetettséggel (Andrews, 2017). Kompromisszumokat is kötünk a különböző értékek és célok között, így előfordulhat, hogy egy környezetbarát viselkedés összhangban van egy értékkel vagy céllal, de ellentétben áll más értékekkel vagy célokkal. Attól függően, hogy ezek a más értékek és célok mennyire hangsúlyosak a tudatban, a viselkedés ekkor nem valósul meg, vagy esetleg visszapattanásként kioltódik. Visszapattanásról akkor beszélünk, amikor egy viselkedésből származó környezeti előnyöket más területeken bekövetkező viselkedésváltozások semmisítenek meg, pl. az otthoni energiahatékonyság révén megtakarított pénzt külföldi repülőutakra fordítják.

Annak megértése, hogy az értékek, célok és egyéb pszichoszociális tényezők milyen kölcsönhatásban befolyásolják megismerésünket és viselkedésünket, döntő fontosságú annak biztosításához, hogy az ökológiai válságra adott válaszaink adaptívak és ne maladaptívak legyenek.

HIVATKOZÁSOK

Andrews, N. (2017). Psychosocial factors influencing the experience of sustainability professionals. Sustainability Accounting, Management and Policy, 8(4), 445-469.

Crompton, T. and Kasser, T. (2009). Meeting environmental challenges: the role of human identity. WWF-UK.

Kasser, T., et al. (2004). Materialistic values: their causes and consequences. In Kasser, T. and Kanner, A.D. (Eds.). Psychology and consumer culture: the struggle for a good life in a materialistic world, pp.11-28. American Psychological Association.

Schwartz, S. H., et al. (2012). Refining the theory of basic individual values. Journal of Personality and Social Psychology, 103(4), 663–88.

Steg, L. and Vlek, C. (2009). Encouraging pro-environmental behaviour: an integrative review and research agenda. Journal of Environmental Psychology, 29, 309-317.

Todd, A. R., et al. (2015). Anxious and egocentric: how specific emotions influence perspective taking. Journal of Experimental Psychology: Generals, 144(2), 374-391.